Lehetőségek személyes tapasztalat. A pedagógiai-pszichológiai prevenció lehetőségei az óvodában

LAM Extra Háziorvosoknak

Ildikó Felnőttek tanulása - az elméleti és gyakorlati lehetőségek személyes tapasztalat Az OECD nagyszabású lehetőségek személyes tapasztalat programot kezdett arról, hogy az egyes országokban hogyan tanulnak a felnőttek. Az lehetőségek személyes tapasztalat összeállítás a tíz országban végzett elemzés legérdekesebb megállapításait foglalja össze. Az összegzés egyrészt fényt derít arra, hogy az egyes országokban milyen intézményes lehetőségek nyílnak meg az élethosszig tartó tanulásra, másrészt információk szerezhetők arról, hogy a kormányok és a munkavállalók milyen eszközökkel ösztönzik a felnőttek tanulását.

Mind többen felismerték azt is, hogy a képzetlen emberek között sok — egyre több — a munkanélküli, és hogy a társadalmak életében, a szociális kapcsolatokban is mind nagyobb szerep hárul a humán tőkére, ami pedig megköveteli nemcsak a felnőttek tanulási lehetőségeinek bővítését, hanem e megsokszorozódott lehetőségek folyamatos igénybevételét is.

E felismerés jegyében januárjában a szervezet oktatási miniszterei elhatározták, hogy megvizsgálják az egyes országok felnőttoktatásának helyzetét; ehhez a döntéshez októberében a munkaügyi miniszterek is egyetértőleg csatlakoztak.

A konferencia egyik határozataként — immár konkrétan is — megfogalmazódott egy olyan, több országot átfogó vizsgálat gondolata is, mely aztán ban, az OECD oktatási bizottsága által kezdeményezett, a felnőttek tanulását áttekintő kutatási program [2]  által részben meg is valósult. Az oktatási bizottsághoz azonban rövid idő múlva ismét csatlakozott a foglalkoztatási, munkaügyi és szociális bizottság, és közösen tervbe vették egy újabb, a felnőttek tanulásával foglalkozó összehasonlító felmérés elindítását.

Lehetőségek személyes tapasztalat vizsgálatban a részvétel önkéntes volt; így első körben a jelentkező kilenc ország: Kanada, Dánia, Finnország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc és — az Egyesült Királyságból — Anglia vett részt benne. A tervek szerint lesz egy második kör is, amely alkalmat ad újabb országok bekapcsolódására. A vizsgálatokat 18 ország 27 elismert szakembere, valamint az OECD-titkárság tagjai végezték; a munka az júniusában megfogalmazott előterjesztéssel kezdődött, és a novemberében elkészített összehasonlító jelentéssel végződött.

A közben eltelt idő alatt a részt vevő országok koordinátorai a témában háttérbeszámolókat állítottak össze, az elemzőmunka megbízhatósága érdekében pedig a szakértők helyszíni tájékozódását lehetővé tevő látogatásokra is sor került.

De — természetesen — a felmérés során a szakértők felhasználták a korábban, ugyancsak az OECD által elvégzett nemzetközi vizsgálatok tapasztalatait is, egyebek közt azét, amely a felnőttek írás-olvasási alapműveltségével foglalkozott. A most bemutatandó nemzetközi vizsgálat azonban egyáltalán nem arra törekedett, hogy az egyik ország gyakorlatáról elmondja, hogy jó, a másikéról pedig, hogy rossz. A szándék kizárólag az oktatáspolitikai programok, a nemzeti intézmények bemutatása segítségével a jelenlegi gyakorlatok összehasonlítása volt; bár lehetőségek személyes tapasztalat egyáltalán nem bizonyult könnyűnek több okból sem.

Definíciós problémák Az egyik ok az, hogy felnőttkori tanulásnak adult learning  nincs általánosan elfogadott meghatározása. Ilyen probléma nem áll fenn sem a harmadik szintű oktatás, sem pedig a kora gyermekkori tanulás fogalmainak használatakor. Nem egyértelmű lehetőségek személyes tapasztalat, ki a felnőtt tanuló, és az sem, mi a leginkább jellemző a felnőtt ember tanulására. Ami a ki kérdésre vonatkozik, Dánia például életkori megkülönböztetésthasznál; náluk 18 év fölött vehet részt valaki a felnőttoktatásban, a 25 év felettiek kapcsolódhatnak be a felnőttek szakmai képzésébe, de már 17,5 éves kortól be lehet iratkozni a népfőiskolák kurzusaira.

Más országok ettől eltérően csoportosítanak. Nagyon széles a felnőttkori tanulás fogalomköre: beletartozik ugyanis a felnőttek oktatásának és képzésének minden formája — a formális, az informális lehetőségek személyes tapasztalat a nonformális képzés különféle programjai egyaránt —, bár néhány országban az egyiket vagy a másikat nem tekintik a felnőtt tanulás részének. De a fogalom használatakor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felnőtt ember sokféle céllal tanulhat.

A tanulás lehet számára lehetőségek személyes tapasztalat, szakmai érdek, pályamódosítást megalapozó vagy csak valamilyen új készség elsajátítását lehetővé tevő vállalkozás; néha lehetőségek személyes tapasztalat akár programonként is eltérő definíciókra bukkanhatunk.

Nem beszélve arról, hogy a felnőttek tanulásának folyamatában egyidejűleg igen sok szereplő is jelen van, s nekik nem feltétlenül esnek egybe az érdekeik. De lehetőségek személyes tapasztalat sokszor még a felnőtt sem látja világosan, hogy neki is szüksége volna tanulásra, ezért nem áldoz rá sem időt, sem pénzt.

Az egyik fő kérdés tehát éppen az: hogyan lehet pénzt keresni online 2020-tól az egyes embert miként lehetne az élethosszig tartó tanulás kihívásainak elfogadására ösztönözni? A felnőttkori tanulás fontosságát azonban — ez ma már közismert tény — egyáltalán nem csak az utóbbi időkben ismerték fel.

A szociálpszichológiában a kognitív nézőpont képviselői mind egyetértenek abban, hogy a személyes tapasztalatok és az ezek nyomán kialakuló vélekedések és cselekedetek különböző strukturált rendszerekbe szerveződnek. Ilyen rendszerek a kategóriák, a sémák, a forgatókönyvek és a sztereotípiák is. A kategóriák szerepe és működése a személyészlelésben Az előbbiekben utaltunk arra, hogy a világ megismerésének folyamatában olyan információáradattal kell megbirkóznunk, melynek elemenkénti feldolgozása meghaladja pszichés kapacitásunkat, ezért folyamodunk a kategorizáció mechanizmusához.

A francia forradalom után — ben — például Condorcet már beszélt róla a nemzetgyűlésben. A felnőttek tanulásának kérdései a A mai hivatkozások már ezekkel a tartalmi elemekkel együtt értendők.

Hypertonia és Nephrologia A telemedicina lehetőségei és eredményessége a hypertoniás betegek kezelésében és gondozásában a Covidpandémia alatt és után KÉKES Ede, SZEGEDI János, Lehetőségek személyes tapasztalat Péter A koronavírus okozta járvány menetét, lefolyását számos tényező, mint például a fertőző vírus erőssége, dózisa, az érintett egyén immunrendszere, a fennálló alapbetegségek, a vírus terjedési gyorsasága, az életkor és környezeti tényezők, továbbá a védekezés módszerei szabják meg. Időskorban szignifikánsan nagyobb a súlyos esetek kialakulásának, illetve a halálos kimenetelnek a kockázata.

Mivel azonban ezek alapján sem született meg egyetlen konszenzusos definíció sem, sőt, külön megnehezíti az érdeklődő szakemberek dolgát, hogy az egymástól eltérő fogalommeghatározások könnyen az adatok és arányok eltorzításához is vezethetnek, az OECD-vizsgálat résztvevői ebben az elemzésükben a felnőttek tanulásával kapcsolatban egyöntetűen három lényeges megkülönböztetést alkalmaznak: akár formális, akár nem formális rendszerben tanul valaki, azt minden bizonnyal meg lehet határozni, hogy mit tanul; azt is meg lehet állapítani, hogy személyes vagy szakmai indíttatásból tanul; valamint hogy teljes vagy részidejű programban lehetőségek személyes tapasztalat részt.

Az egységes gondolkodás végett azonban a szakértők szükségesnek tartottak a fentebbi fogalmak értelmezéséhez megadni még néhány, speciális támpontot is. Ezek szerint a formális tanulás alatt minden esetben szervezett és strukturált lehetőségek személyes tapasztalat történő, világosan körülhatárolható tananyag megtanulását értik, mely bizonyítvány megszerzésével zárul. Nonformális tanulás során — hangsúlyozzák — a tanulás tevékenysége nem azonosítható be ugyan egyértelműen és kizárólagosan, de az biztos, hogy az adott személy aktuális aktivitásának jelentős mértékű tanulási komponense is van.

Az informális tanulás pedig a felnőttek esetében a mindennapi lehetőségek személyes tapasztalat, az ott megszerzett lehetőségek személyes tapasztalat épülő tudást eredményez; ez a felnőtt saját maga által irányított tevékenység, melyben — egyéb források mellett — a rádiót, a televíziót és az információs-kommunikációs technikákat is egyaránt igénybe veheti. A személyes és az ugyanebbe a bináris opciós modell sorolható szociális és rekreációs  tanulás alapvető jellemzője, hogy — a szakmai indíttatású tanulással ellentétben — lehetőségek személyes tapasztalat kapcsolódik közvetlenül a munkához.

Ezen kitérők után az Lehetőségek személyes tapasztalat szakértői a következőképpen jellemezték a felnőtt tanulókat: olyan 25 és 64 év közötti felnőttek, akik már túljutottak a kötelező oktatás és képzés periódusán.

Lehetőségek személyes tapasztalat tanulnak a felnőttek? A felnőttkori tanulásnak — mint már utaltunk rá — sokszoros hozadéka van. Növeli az egyén munkaerő-piaci alkalmazhatóságát, jobbítja a munkavállalói produktivitást, hozzájárul a szociális biztonság, a jobb egészségi állapot megalapozásához, sőt, a bűnözési ráta csökkenéséhez is.

A politikai haszon pedig elsősorban a felnőtt tanuló magasabb szintű civil szereplésében, tehát a demokrácia hatékonyabb működtetésében mutatkozik meg. Az OECD egyik — korábbi — vizsgálatában még számszerűsíteni is tudta ezeket az előnyöket; megállapításaik szerint ugyanis egy személy egyévnyi plusztanulása lehetőségek személyes tapasztalat és 7 százalékkal növeli meg korábbi esélyeit! Melyek azok a tényezők, amelyek felébreszthetik a felnőtt emberben a tanulás igényét? A tanulási igények bizonyos mértékben a földrajzi és a klimatikus viszonyok szerint is változnak; ezek a különbségek elsősorban a távtanulás kínálta lehetőségek igénybevételére sarkallják az érdeklődőket.

A felnőttek tanulásban való részvételével kapcsolatban azonban — ha tiszta képet akarunk kapni egy-egy ország gyakorlatáról — feltétlenül fel kell tennünk a következő kérdéseket is.

Kiegyensúlyozottak-e az országban a felnőtt tanulók nemek, életkorok, származási helyek, foglalkozási státusok szerinti arányai?

Melyek az igénybe vett képzések jellemzői? Például: Milyen típusú a felnőtt tanulók oktatása: tantermi alapú, vagy már nem az?

A pedagógiai-pszichológiai prevenció lehetőségei az óvodában

Mennyire lehet beszélni már tanuló vállalatokról stb.? A felnőttkori tanulással foglalkozó szakirodalom ugyanakkor azt is egyértelműen jelzi, hogy a legtöbb helyen ma még nem megfelelő az ösztönzés, és hiányos a motiválás; noha ezek a téma tulajdonképpeni kulcsfogalmai.

Nem kerülhetőek meg tehát a következő kérdések sem.

Elegendő mértékű-e a tanulás értékének felismerése ahhoz, hogy a felnőttek körében a korábbinál nagyobb részvételre ösztönözzön? Milyen speciális mechanizmus jelzi azt, hogy a felnőttek oktatói jól teszik a dolgukat?

Megjelent: 7 éve Így segít a coaching - személyes tapasztalat vezetőktől Valóban nehéz vezetőként segítséget kérni? Ismerem-e a saját működésemet, gátjaimat? Ad-e tanácsot a coach és hol térül meg a coaching?

Miként lehet a tanulási módszereket személyre szabni? Miként lehet a tanulást segítő környezetet megteremteni? Mi növelheti a részvételt: a jobb informálás a tanulási alkalmakról, a szélesebb körű személyi lehetőségek felkínálása vagy a nagyobb döntéshozatali önállóság?

Ne korlátozódjon egy bemutatóra való edzésre!

A felnőttek tanulásával kapcsolatban egyébként a különféle képzési lehetőségekben való részvételi arányokmérése által is lehet egy-egy ország gyakorlatáról értékelhető információt szerezni, de lehet — például — a tanulásban eltöltött órák lehetőségek személyes tapasztalat is tájékozódni.

A két megközelítési mód szerint azonban igen különböző adatokhoz juthatunk; az első megoldást követve például az egyes országok között nagyobb eltérés lesz tapasztalható, mint a második esetében. Különösen jelentősek e tekintetben a munkahelyek által szervezett és finanszírozott tanulási órák számadatai közötti eltérések! Az OECD-országok gyakorlatában ugyanis ebben a vonatkozásban jelenleg két modell különböztethető meg egymástól: az extenzív és azintenzív.

Így segít a coaching - személyes tapasztalat vezetőktől

Az előbbi esetben a cégek egyidejűleg sok dolgozójuknak alacsonyabb szintű képzést kívánnak biztosítani ez jellemzi a dán, a finn, a svéd és a brit gyakorlatotaz utóbbi, az intenzív modell pedig szélesebb és mélyebbre hatoló programkínálattal kisebb célcsoportokra koncentrál Portugáliában és Spanyolországban ezt részesítik előnyben. Az is jellemző észrevétel, hogy — főleg szervezett formában — a felnőttként tanulók között a munkanélküliekvannak többségben; ez alól Norvégia a kivétel, ahol a munkanélküli és a munkaviszonyban álló felnőttek megközelítőleg azonos arányban tanulnak.

Érdekes módon viszont a felnőttkori tanulásban való részvételttekintve a nemek között nincs számottevő különbség; egyebek tekintetében azonban látható a két nem között néhány eltérés. Abban például, hogy a munkahelyek szívesebben támogatják — anyagilag is!

Egyébként a munkahelyi támogatásokkal kapcsolatban is nagyok a vizsgált országok közti különbségek; Kanada és Svájc cégei például az OECD-átlagnál jóval alacsonyabb mértékben adnak dolgozóiknak támogatást, mint ahogyan a norvégiai és az angol cégek teszik, náluk ugyanis a támogatás mértéke meghaladja az átlagot. Persze, ezen támogatások gyakran ún. A felnőttkori tanulásban való részvétel arányát ugyancsak nagymértékben meghatározza az egyes emberekképzettségi szintje is. Ugyanis minél magasabb szintű iskoláztatást tud maga mögött valaki, annál valószínűbb, hogy felnőttként is megtalálja a módját a tanulásnak; s minél alacsonyabb az iskolai végzettsége, annál kevésbé számíthatunk rá, hogy felnőtt fejjel majd belemerészkedik egy újabb tanulási programba.

Összefügg ezzel egy másik megfigyelés is: az, hogy a felnőttek tanulási kedve lehetőségek személyes tapasztalat mértékben függ a foglalkozásuk jellegétől, illetve a fizetésük nagyságától is. Az ún. Ez alól Spanyolország és Portugália látszik kivételnek. Sőt, az egyes szektorok is jól elkülöníthetők egymástól dolgozóik tanulásban való részvétele alapján; ebből a megközelítésből a szolgáltatásban tevékenykedők tanulási aktivitása viszi el a pálmát.

Ami pedig a bérek hatásait illeti; a magasabb fizetésűek lehetőségek személyes tapasztalat jóval többen tanulnak felnőttként is, mint az alacsonyan fizetettek közül; a tanulás során megszerzett újabb ismeretek és készségek pedig általában — további — fizetésemeléseket eredményeznek. Ördögi kör Láthatóan különböznek egymástól a különböző felnőtt korcsoportok tanulási ambíciói is; a fiatalabb korosztályok inkább tanulnak, mint az idősebbek; a fokozatos csökkenés már a 30—49 éves korcsoporton belül megkezdődik, és 60—64 év között tanulásról szinte már nem is lehet beszélni.

Kanadában, Norvégiában és Svájcban viszont a 65—69 évesek 6—16 százaléka is még mindig részt vesz valamiféle képzésben! De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a napjainkban lehetőségek személyes tapasztalat komolyan befolyásolja egy-egy országban a felnőttek tanulási kedvéről készíthető képet.

Az újonnan érkezetteknek ugyanis — a fogadó ország nyelvének minél gyorsabb és eredményesebb megtanulásán kívül — gyakran új ismeretek, készségek elsajátítására is szükségük van ahhoz, hogy új hazájukban munkához, megélhetéshez jussanak. Ez magyarázza meg azt a megfigyelést, hogy — például — Lehetőségek személyes tapasztalat a bevándoroltak között nagyobb arányú a felnőttkori tanulás, mint a svájciak körében. Hogyan tanulnak a felnőttek? Milyen intézményi keretek között? A felnőttek tanulásuk során leginkább a tantermi oktatás, a munkahelyi környezetben végzett képzés, aműhelygyakorlat és a távoktatás lehetőségeit veszik igénybe — országonként változó arányban.

Meglepő módon a napi gyakorlatban a tantermi oktatás még mindig óriási hányadot képvisel, kivétel ez alól Anglia, ahol ez a forma a munkahelyi környezetben lehetőségek személyes tapasztalat foglalkozásokkal azonos arányban fordul elő.