Hegymászó versenyzés gyorsan pénzt keres. Hideghívások, kukázás, pánik - így gyűjt pénzt a Himalájára a Klein-Suhajda páros - sedlak.hu

A fal felső részén hegymászó pár látható. Az elölmászó a csúcskéményben halad, és nemsokára már fölér. Aztán csak néhány könnyű méter, a kőtömbökön és a gyepen át, és megáll a csúcson.

A páros a Makalu megmászására készült, ami nemcsak önmagában lett volna jelentős, de egyben felkészülésnek is tekintették jövő évi projektjükre, amikor visszatértek volna az Everestre, hogy oxigénpalack nélkül érjék el a világ tetejét. Aztán hirtelen minden álom összetört, amikor elszabadult a koronavírus.

Egyszercsak felkiált. Az elölmászó kiesik a kéményből, fejjel lefelé vagy húsz métert zuhan.

Mennyi PÉNZT keresek a YouTubeon? (150E feliratkozóval)

Fokozatosan kitépi az összes szöget, magával rántja mászópartnerét, és együtt zuhannak még tíz métert. A kötél megakad egy sziklabevágásban, csodával határos módon megtartja a hatalmas rántást - a hegymászók megmenekültek.

Lassan magukhoz térnek, megsebesültek és sokkot kaptak, de élnek. Következik a hosszadalmas, bonyolult ereszkedés a falból, és a traverzálás.

Maguktól képesek erre, és szintén saját maguk vonszolják be magukat hegymászó versenyzés gyorsan pénzt keres Rabló menedékházba. Nevetségesnek tűnik ez? Egy szemernyit sem.

• Vesz egy scalper kereskedési robotot
• Satoshi bitcoin

No és látják, amikor ezt a szerencsés végű kalandot a szereplői a menedékházban elmesélték, a ház rengett a röhögéstől. Régen történt. A Rabló-házban ültem, és a lemenetelre készültem. Tizenhat éves voltam, szamárköhögésem és idült tüdőgyulladásom volt, beteges és rozoga voltam.

Annál nagyobb volt a csodálatom a hegymászók iránt, akik a szomszéd asztalnál ültek. Hegymászó történeteket és élményeket meséltek egymásnak. Az elbeszélések számomra érdekesek és drámaiak voltak, de mindenekelőtt nagyon vidámak. Egyetlen történetből sem hiányzott egy jó adag humor. Ekkor a helyiségbe két hegymászó lépett be - egy pillanatra minden lecsendesült. Mindkét férfi rosszul nézett ki - sebesülten, véresen, szétszaggatott szélblúzban és nadrágban. Az alacsonyabbiknak a fél arcát megszáradt vér fedi, és fájdalmas grimasszal a bordáit fogja.

A magasabbiknak erőtlen a keze és sántít.

Ivan Bajo: Mosoly a kötélen [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK]

A hegymászók nyomban felugrottak az asztaltól, leültették az újonnan érkezetteket, forró teát és rumot tettek eléjük, és elkezdtek ingázni. A férfiakat levetkőztették, sebeiket kezelték és bekötözték, a magasabbiknak rögzítették az eltört kezét. Semmit sem kérdeztek. A férfiak a kezelés, a tea és rum után szemmel láthatóan jobban érezték magukat, és egy további rum után "bolháik kezdtek feléledni".

Belefogtak az elbeszélésbe, hogy miként estek ki a falból, ez hogy következett be, és mi jött ezután. Alapjában véve csak a puszta tényeket tárták fel, amelyeket már fentebb említettünk, egy meglehetős odüsszeia formájában, engem azonban más lepett meg: az egész történetet mindketten olyan bolondosan vidám hangulatban mesélték el, mintha nem is élték volna át, hanem az előbb látták volna Stan és Pan előadásában.

A ház zengett a szüntelen nevetéstől. Szintén nevettem, de nem úgy, mint a többiek. Láttam, hogy a hegymászók ugyanakkor ezt intenzíven átélik, részvétteljesen nevetnek, mintha éppen mindegyikük valamilyen szörnyen nevetséges véletlen módon maradt volna életben.

Így találkoztam először a durva, gyakran fekete hegymászó humorral, olyan emberek klasszikus előadásában, akik egy kissé a másvilágról tértek vissza, az élet, a lét és nemlét keskeny határa mögül, amelyen gyakran megfordultak, ahol az élet a legintenzívebb, a legzamatosabb. Ebben talán csak a front vagy a lövészárok humorához hasonlít, avagy a pirotechnikusok, kaszkadőrök, torreádorok, Forma-1 versenyzők és egyéb bolondok humorához.

A hegymászó humor rendi humor. Nem hegymászót is elszórakoztathat, de az nem az igazi - egyszerű okból: a nem hegymászó nem tudja magát eléggé beleképzelni a hegymászó helyzetekbe. A nem hegymászó még nem gabalyodott be a kötelek gombolyagába az áthajlás alatt, nem estek le a szögei a fal legnehezebb pontján, soha nem lépett be a nyakában lévő kötélgyűrűbe, hegymászó versenyzés gyorsan pénzt keres a következő pillanatban a falhoz verje a homlokát.

• Electrum btc jutalék
• Reális-e pénzt keresni a bináris opciós videókon

A nem hegymászó nem bivakolt bőrig ázva a szellős pilléren, nem esett be gleccserszakadékba, és kuloárban sem utazott egy alattomos lavinával. Ez hasonló, mint Pénzt keresnek a VK csoportokon katonai vicceknél és történeteknél - a legjobban mulatnak rajtuk a jelenlegi vagy volt katonák, kevésbé a nem katonák, és legkevésbé a nők, akik az ilyen katonai történeteknél általában csak unatkoznak. Ugyanúgy a hegymászó humor - magukhoz a hegymászókhoz áll a legközelebb.

De ezt akkor a Rabló-házban még nem tudtam. Három évvel később hegymászó lett belőlem.

Folyamatos daráló, de megéri

Az első túrám egy pilléren, a Déchy-csúcsra vezetett. Tele volt esővel, köddel, kevergéssel és összeisszasággal. Amolyan kezdő túra. A harmadik zivatar után megpróbáltunk a sűrű ködben és később a teljes sötétségben megszökni, leereszkedni.

Nem sikerült, rossz ereszkedési irányt választottunk, ötös terepre kerültünk, képtelenek voltunk lehúzni az ereszkedőköteleket, és az eredmény: bivak.

Hideg, lökésszerű szélben, nyitott pilléren, bőrig ázva. Az orrunkig sem láttunk el, nemhogy két méterre magunk alá. Virradatkor megállapítottuk, hogy éppen két méterre bivakoltunk a föld - fű és moréna - felett, amely hegymászó versenyzés gyorsan pénzt keres Téry-házhoz vezetett le. Elég lett volna leugrani Ez ott fenn egyáltalán nem tűnt nevetségesnek. Fogvacogva léptünk be a Téry-házba. Éjfél óta csak egy kérdés foglalkoztatott: ez az a hegymászás, amiről annyit álmodoztam?!

Nem lesz jobb megszökni a kaktusz- vagy bélyeggyűjtéshez? De amikor átöltözve, szárazon, melegen, forró tea mellett emlékeztünk az előző napunkra és éjszakánkra, a balgaságokra, amiket elkövettünk, és az idióta párbeszédekre, amelyek elhangzottak, csurogtak a könnyeink a nevetéstől, és a jelenlévő barátainknak, hegymászóknak szintén. Hegymászó versenyzés gyorsan pénzt keres nem-hegymászók inkább furcsállva mint vidáman néztek ránk.

A hegymászásnál maradtam, és ha ezerszer születnék, akkor ezerszer hegymászó szeretnék lenni. Sok, túl sok élményem és emlékem van.

Hideghívások, kukázás, pánik - így gyűjt pénzt a Himalájára a Klein-Suhajda páros

A kötélen az öröm perceit és a rémület pillanatait éltem át, játékot és viadalt, győzelmeket és vereségeket. Sok vidám élményem fűződik a mászóiskolákhoz, hegymászó táborokhoz, tábortüzekhez, menedékházakhoz, és a hegycsúcsokra vezető utakhoz. Megállapítottam, hogy a hegymászók többségének fejlett humorérzéke van, amely általában a legbutább helyzetekben sem hagyja őket el.

Emlékszem, amint egy barátomat - újságírót, mint riportert és fényképészt - egy vitorlás hajóra hívták meg, amely sok héten és sok tengeren keresztül szántotta a hullámokat a háromtagú legénységével, amelyet a hegymászó barátomon kívül két vitorlázó alkotott.

A részletekről a november 3-án rajtoló Piros 85 főszervezőjével, Kimmel Péterrel beszélgettünk. A helyzet ráadásul csak fokozódik, ha az adott rendezvény az indulók körében idővel egyre népszerűbbé és népszerűbbé válik. A téma hátterének megvilágítására Kimmel Péter, a november 3-án rajtoló Piros 85 teljesítménytúra és terepfutás főszervezőjének segítségét kértük. A Piros 85 története A teljesítménytúrát Harmadik alkalommal szeptember első hétvégéjén, de mivel ekkor számos hasonlóan rangos eseményt tartottak, nagyon szerény létszámban jelentek meg résztvevők.

Fantasztikus élményekkel tért vissza, de állandóan hangsúlyozta: - Kár, hogy az a kettő nem volt hegymászó. Talán azért, mert a hegymászók valahogy jobban látják a dolgokat, jobban képesek felfogni és átélni az eseményeket. Könnyebben és gyorsabban tudnak alkalmazkodni, könnyebben viselik el a bajok minden fajtáját - nem hagyja el őket a humorérzékük. Hegymászókkal az egész könnyebb, szebb és vidámabb lett volna.

Már a harmadik nap rájöttem, hogy a hegymászóknak érzékük van az igazi, durva, fekete humorhoz. A következő esettel akarom illusztrálni, amely homokköves hegységben történt: Két hegymászó találkozott - két homokköves a hegymászó versenyzés gyorsan pénzt keres alatt.

Nem ismerték egymást, de hát mert nem volt mászópartnerük, megegyeztek egy együttes vasárnapi mászásban. Az egyikük itt otthon volt, de nem volt kötele. A másik nem ismerte ezt a vidéket, de volt kötele 30 méteres. Felmásztak a 22 méteres toronyra, a gyűrűn átfűzték a kötelet, ledobták az áthajlásba az ereszkedéshez. A helybeli nem vette észre, hogy a kötél csak 30 méteres. Az ereszkedés pedig esre készült, két méteres leugrással. Így az idegen a bennszülöttől a következő utasítást kapta: - Aztán lent nehogy megijedj, nem ér ez le egészen, de ezt már nálunk leugorják.

A semmit sem sejtő idegen ereszkedett elsőnek. A kötél vége őt nem két méterre, hanem 7 méterre érte. Ez még egy ejtőernyősnek is elég! Rákiáltott a partnerére: Az ugyan nem látta hegymászó versenyzés gyorsan pénzt keres az áthajlás miatt, de azért kitartóan biztatta: - Ugorj!

Ne légy beszari, nálunk ezt már leugorják! A szerencsétlen férfi elszomorodott, egy ideig még ringatódzott a kötél végén, majd amikor már az egész teste megmerevedett, eldobta magát a földre, mint egy zsák krumplit, és megrándította a térdét. Az áthajlás alá kúszott, és erős hangon felkiáltott: - Hegymászó versenyzés gyorsan pénzt keres Lent vagyok!

A bennszülött szitkozódott: - No ez aztán eltartott! Egy örökkévalóság volt! És ereszkedett a csapdába. A kötél végén kiguvasztotta a szemeit, és elkezdett sóhajtozni, jajgatni és rángatózni. Amikor már érett volt, az áthajlás alól kárörvendően rámorgott a partnere: - Ez aztán az örökkévalóság!

Ne félj! Hát ezt már nálatok leugorják a nagymamák is, még a gyerekek is. Következett az ugrás - esés, és a kitört boka. A partner egy lábon odaszökdécselt a bennszülötthöz, elsősegélyben részesítette, majd mikor a legnagyobb fájdalom felengedett, és feléledt a sokkból, egymás szemébe néztek, és mindketten önfeledten nevetni kezdtek, majd kölcsönösen egymást támogatva elugrándoztak - bekúsztak a legközelebbi kocsmába, ahol a sérülésre való tekintet nélkül hosszasan ittak az egészséges lábakra és az örök barátságra.

Dermesztő alkonyat a Jávor-csúcs északi falában.

Mit keres egy hideg- és kutyaszőr-allergiás ott, ahol csak hideg és kutyaszőr van?

Egy sziklapárkányon állok és rosszul érzem magam. Fáj a fejem. Emil áll rajta, és egy szöget próbál beverni. A szöget, a szögek szögét, az összes biztosítás főbiztosítását. Megmenekültünk, bináris opciós tanúsítványok szög beült. Emil becsattintotta a hegymászó versenyzés gyorsan pénzt keres a karabinerbe, és teljes súlyával a szögre akaszkodott. És kitört a bivakolás. Mint szokásosan, egy reménytelen kísérlettel, hegymászó versenyzés gyorsan pénzt keres rendet teremtsünk a kötelek, kötélgyűrűk, hevederek, szögek, karabinerek, hágóvasak, hátizsákok összevisszaságában.

Mindent kikötni, még magunkat is. És már hozzá is kezdhetnénk Mihez is kezdhetnénk? Hiányzik a meleg. Ételünk is csak emlékeinkben van.

Víz meg csak a cipőnkben. Éneklésre nincs okunk, különben is Emil éneklését a völgyben az agónia jelének tarthatnák. A vicceket már elmeséltük egymásnak a házban, a háromnapos eső alatt. Hát hegymászó versenyzés gyorsan pénzt keres csak mindenféléről beszélgetünk. A csúcsokról, a barátokról, a túrákról, a nőkről, aztán megint a csúcsokról, a lavinákról és a bivakokról.

Tudják, ha két jóbarát tizenegy órát lóg a függőleges falban a hideg éjszakában, sok minden előkerül. Az is, hogy ki hogyan került a hegymászáshoz, milyen nehézségei voltak és maradtak. Amikor Emil elmesélte a történetét, néha úgy tűnt, hogy rólam mesél. És úgyszintén Józsiról és Gyuriról. És Bubó is valahogy így kezdte. Egyszerre csak tudatosult bennem, hogy ez kissé mindnyájunk története, akik eljövünk a hegyekbe, elhagyjuk a főutakat, beszállunk a falakba, a pillérekre, kéményekbe, és boldogok vagyunk ott.

Tíz évvel ezelőtt Emil hegymászó lett. Egyetlen a családban, a házban, a gyárban.