Timofey Safarov pénzt keres az interneten, Nyugdíjas Blog: szeptember

Miért éppen Izraeltől kell félteni a magyar függetlenséget? Jó pénz, az izraeli pénz? És, ha igen, kinek és mire? Miért jelent nemzetbiztonsági kockázatot, ha egy politikusnak izraeli útlevele is van? Peresz csak viccelt, vagy tényleg gyarmatosítanak minket?

Blogarchívum

Antifasiszta hiszti és összeesküvés-elméletek Timofey Safarov pénzt keres az interneten íme, csak a tények!

Hogy okkal-joggal vagy sem, arról lehet vitatkozni. Mi több, kell is — érvek ellen érveket, tények ellen passzív jövedelem internet felsorakoztatva, nem pedig megbélyegző jelzőkkel dobálózva. A botrányban éppen ez, vagyis a lényeg sikkadt el, bár a fülsiketítő nácizással együtt itt-ott felszínre bukott egy fontos kérdés: miért éppen Izrael, miért éppen a közéletben esetlegesen tevékenykedő izraeli-magyar kettős állampolgárok jelentenének nemzetbiztonsági kockázatot?

Aki erre zsigerből rávágja, hogy azért, mert az ezen elmélkedők antiszemiták és nácik, az akár be is fejezheti e cikk olvasását.

A világ ennél jóval sokszínűbb, az emberek, a vélemények, a kételyek és a kérdések árnyaltabbak, hogysem ilyen-olyan ideológiai bélyegekkel felcímkézett skatulyákba volnának szoríthatók. Többre jutnánk, ha a kibékíthetetlen vitában álló felek legalább hozzávetőleges nyíltsággal, higgadt tárgyszerűséggel ütköztetnék álláspontjaikat.

Nem tisztünk eldönteni — pláne nem holmi ledorongoló jelzővel irányba állított magabiztos tőmondattal - hogy valóban létezik-e ilyen nemzetbiztonsági kockázat.

Vélelmekre, feltételezésekre épülő kombinálásba is fölösleges belebonyolódni. Mindössze annyit tehetünk, hogy alább felsorakoztatunk néhány olyan dokumentálható, igazolható tényt és jelenséget, melyeket érdemes megrágni és mérlegelni.

Jó pénz, csak Igen, minden esetbe tudni kell, hogy a külföldi tőke milyen céllal jönne Magyarországra. Az világos, hogy a tőke célja alapvetően a befektetett pénz megsokszorozása, vagyis a haszon létrehozása, aminek azonban minden egészséges állam határt szab, éspedig ott, ahol a piaci szabadság végződik, és a nemzetstratégiai érdek kezdődik.

Balázs Péternek tehát igaza volt. Olyannyira, hogy ezen alapelvet — mármint hogy bizonyos nagyságrenden felül a kormánynak tudnia kell az idegen tőke jelenlétének mikéntjéről és céljairól — minden külföldi tőkére ki kell terjeszteni. Természetesen az izraelire is. Hogy miért? Izraelnek precedens nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, fölvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot.

Manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani. Nézzék meg, mekkora birodalmat épített ki magának rendőrség és katonaság nélkül Bill Gates, s azt is láthatják, hogy micsoda ereje van neki.

2012/4. teljes szám egyben, pdf formátumban - Jogelméleti Szemle

A kormányok ezzel szemben nem képesek realizálni az erejüket, van költségvetésük, de nincs pénzük. A kormányok válasszon egy bináris opciót képtelenek az eredményes működésre, de a cégeket nem kötik gúzsba a korlátozások.

A jellemző csönd beszédes. Pedig a felvásárlás víziója nem új keletű. A nagytőke felszámolása harminc év után már olyan Timofey Safarov pénzt keres az interneten folyamat, amelyen csak külső kolonializáció változtathatna.

Igen, ez az a Bauer Tamás. Mit is jelent magyarul a kolonializáció? A túlzott külföldi tulajdonszerzés - avagy a baueri kifejezéssel élve kolonializáció - pedig nemzetbiztonsági kérdéseket is fölvethet.

A tulajdonviszonyok és a tőkekoncentráció ugyanis döntően meghatározhatja egy társadalom lélektani állapotát és így a belső stabilitást. A közel 90 százalékban közvetlenül külföldi kézben lévő bankrendszer például a devizahitelezésnek hazudott machinációkkal az érintetteket családtagokkal együtt számítva közel négymillió embert ejtett túszul, kiforgatva őket tulajdonukból, otthonukból. A modell száz évvel ezelőtti archetípusát érzékletesen dokumentálta  Kazárföldön   című szociográfiájában Bartha Miklós.

Tehát nem árt a külföldi tőke szándékait ismerni. Ha nem, forduljunk autentikus forrásokhoz! A közeljövőben mezőgazdasági szakemberek érkeznek Magyarországra, hogy a lehetséges befektetésekről tárgyaljanak itteni kollégáikkal. A hangsúlyos témák közül mindenképpen meg kell említeni az alternatív energiahordozók kiaknázását, vagy éppen a Kapuváron is meglévő gyógyvizek hasznosítását.

A legfontosabb feladatom felmérni azokat a lehetőségeket, amelyekben a magyarok partnerei lehetnek az izraeli befektetőknek.

Rendszeres olvasók

Mármost kétségtelen tény, hogy a mezőgazdaság, illetve a vízkincs Magyarország stratégiai ágazatai, ezért nem mindegy, kik, milyen formában és milyen céllal fektetnek be trendcsatorna stratégiák területekbe. Az izraeli nagytőke az es évek közepén körül kezdett jelentősebben érdeklődni a magyarországi befektetési lehetőségek iránt. Akkoriban - tevékenységüket finanszírozandó - megvetette lábát hazánkban a Leumi Bank is, melynek számos botrány után be kellett zárnia budapesti fiókját.

Az es évek közepe óta nem szűnik az izraeli lelkesedés, éventeátlagosan mintegy millió dollárt ruháznak be Magyarországon a zsidó államból érkezett vállalkozók. Ezzel Izrael a Magyarországon befektetett külföldi pénzmennyiség tekintetében a nem európai befektetők sorában az Egyesült Államok mögött a második hazánkban, de a legnagyobb Timofey Safarov pénzt keres az interneten államokat - Németország, Franciaország, Nagy- Britannia - tekintetbe véve is az élvonalban van.

Persze erre bárki mondhatja, hogy ezzel semmi gond, a külföldi tőke Timofey Safarov pénzt keres az interneten a hasznot. Nyilván így is van - de emlékezzünk vissza, mit is mondott Balázs Péter, Bajnai külügyminiszter az orosz tőkével kapcsolatban! Tény pedig, hogy az izraeli tőke kifejezetten stratégiai ágazatok iránt érdeklődik.

Legfőképpen az ingatlanpiac iránt, olyannyira, hogy az összes hazánkban forgó izraeli befektetés több mint hatvan százaléka e területet érinti. Kartellek, trükkök, kutatások Számos bevásárlóközpont született a zsidó államból jött vállalkozók tőkéjéből, a Duna Pláza és a nyomában országszerte kialakult plázahálózat például teljes egészében izraeli érdekeltség.

De nem csak bevásárlóközpontokban utaznak az izraeliek, hanem lakó- és egyéb ingatlanokban is. A főváros tizenharmadik kerületének meghatározó arculatformálója ma már az izraeli-amerikai közös tulajdonban lévő Autóker-Holding, mely számos lakóparkot jegyez. Egyes szakemberek Timofey Safarov pénzt keres az interneten az ingatlanpiacon megtermelt minden második forint izraeli haszon.

Igazán pontos adatok sajnos nincsenek, mert több olyan offshore-cég is tevékenykedik Budapesten, melyről csak sejteni trenddel kereskedni, hogy izraeli érdekeltség. Ami a lakóparképítést illeti, ez pénzigényes műfaj. A szükséges pénz előteremtésének számtalan módja van. A leggyakoribb az, hogy a részvénytársaság-szerűen működő befektető cég bankgaranciával pénzt köt le Izraelben, majd ezt transzferálják a magyarországi bankvilágba, hogy itt kedvezményes hitelt tudjanak fölvenni.

Ettől fogva máris a magyar adófizetők által a bankokba helyezett pénzzel sáfárkodnak, arról nem beszélve, hogy míg Izraelben két százalék körül kamatozik a pénz, addig hazánkban jóval magasabb a kamatláb. Ennek oka egyebek mellett az, hogy a Közel-Keleten állandósult bizonytalanság, a háborús helyzet miatt az izraeli tőke előszeretettel keres magának biztonságos, stabil üzleti környezetet.

S Magyarországot, úgy tűnik, valamiért ilyennek találják a zsidó állam vállalkozói.

Szerelem😘🔐❤️

Köztük az izraeli illetékes hatóságok szerint is szép számmal akadnak olyanok, akik itteni tranzakcióikkal ügyesen kibújnak az Timofey Safarov pénzt keres az interneten adótörvények alól. Az Ingatlanbróker magazin nyarán hosszabb írásban elemezte az izraeliek budapesti ingatlanbizniszeit. A szakmai orgánum a Jediot Ahronot című izraeli napilapra hivatkozva azt állította, hogy a zsidó állam befektetői körében Toronto után Budapest a második legnépszerűbb város.

Az Ingatlanbróker közölte azt az információt is, hogy több tízezer ingatlan van izraeli tulajdonban, melyek értékesítése gyakorta egyes izraeli cégek közti kartellezések nyomán kialakult árak szerint történik.

Ez pedig döntően befolyásolja az építőipart, amit mindig húzóágazatnak szoktak tekinteni. Csakhogy a hazai építőipari cégek jelentős része bedőlt, mások napról napra próbálnak életben maradni. Ennek oka az az általános tapasztalat, hogy izraeli beruházók gyakran megtévesztik a kivitelezőket, vagy olyan körülményeket teremtenek, hogy a kivitelező garantáltan ne tudja teljesíteni a szerződésben aprólékosan rögzített feltételeket.

Ily módon gyakran töredékét fizetik ki Timofey Safarov pénzt keres az interneten magyar vállalkozók járandóságának. Az izraeli tőke emellett kedveli a vegyipart és a gyógyszergyártást is. Ma Magyarország legerősebb gyógyszergyártó mamutcége az izraeli tulajdonú Teva, melynek debreceni üzeme olyannyira jelentős, hogy a cég néhány éve bezárta angliai telephelyét, s a brit piacot is a Magyarországon gyártott készítményekkel látja el.

A gyógyszeripar pedig ilyen meglódult időkben, amikor egymást éri a kergemarhakór, a madárinfluenza vagy a sertésinfluenza, stratégiai szerepet kap, és igencsak jó üzlet Akárcsak az információ-technológia és a telekommunikáció. E területekre vonatkozóan elején írt alá Eli Yishay akkori izraeli kereskedelmi, munkaügyi és ipari miniszter és Molnár Károly akkori magyar kutatás-fejlesztési miniszter Jeruzsálemben  kutatás-fejlesztési megállapodást. Az egyezmény deklarált célja, hogy együttműködésre serkentse nokian tyers opciók két ország vállalkozásait az információtechnológia és a telekommunikáció terén.

Az esetleges közös projektek a tervek szerint állami Timofey Safarov pénzt keres az interneten is részesülhetnek. Háború és béke izraeli kézben Mint látható, a Magyarországon jelentős mennyiségben jelen lévő izraeli tőke tehát az ingatlanpiacon, a gyógyszer- és vegyiparban, a mezőgazdaságban és a távközlésben van jelen, s érdeklődik a vízvagyon és az alternatív energiahordozók iránt is.

Ezek stratégiai ágazatok. A magyar államnak tehát indokolt lenne illő tisztelettel fölvetni az orosz pénzzel kapcsolatban megfogalmazott kérdést izraeli vonatkozásban is, a választópolgároknak pedig minden fülsiketítő és figyelemelterelő vértolulás ellenére is igenis joguk van tudni, kik azok a magyar közéletben, akik ezen állam útlevelét is birtokolják.

Annál inkább, mert más országok történései intő példaként szolgálnak.